"A néprajztudomány vezető szerepet játszik a nemzeti kulturális örökség meghatározásában, a nemzeti identitás kialakításában, abban, hogy a népi kultúra a modern nemzeti kultúra egyik talpköve legyen."
Amikor Keresztes Szent János (1542–1591) írásba foglalta a sokak által azóta is gyakran idézett intelmét, miszerint: „Soha ne elégedj meg azzal, amit megértesz Istenből, hanem csak azzal, amit nem tudsz felfogni belőle!”, aligha gondolt arra, hogy szavai a kutatómunkára is értelmezhetőek. Felszólítása különösen elgondolkoztató a kultúra kutatásával foglalkozó tudományszak számára.
Napjainkban újra megjelent a házi kenyér az ételkínálatban. Most úgy tűnik, újabb lendületet vett az otthoni kenyérsütés: az interneten számos formában olvashatók a dagasztás, a kovászkészítés titkai, receptek a szódakenyértől az élesztős kelt tésztán át az öregtésztáig. A hagyományos belenevelődés helyett a blogokból tanulhatóak újra az elfelejtett technikák.
A Folklór Osztály felkérésére Csörsz Rumen István (BTK ITI) ismertette a Kézíráskataszter, a Magyarországi Populáris Nyomtatványok, illetve az Írói és Tudóslevelezés elnevezésű adatbázisok működését.
Új sorozat a Facebook-on terjedő folklórjelenségekről a koronavírus témájában
Távolság és közelség Kriza János és Füzi Borbála leveleiben
Új sorozat a Facebook-on terjedő folklórjelenségekről a koronavírus témájában
Intézetünk tudományos tanácsadója, Borsos Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 2020. február 10-én tartotta székfoglaló előadását Az ökológiai lábnyom mint kultúrák összehasonlításának eszköze? címmel.
A Magyar Néprajzi Társaság Folklór Szakosztálya és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete által rendezett konferencia előadásai nyomán készült tanulmánykötet bemutatója 2020. február 19-én lesz.
Az Irodalomtudományi Intézet az elmúlt évben megjelent legjobb, 19. századi irodalomról szóló tanulmányt elismerő díjat idén Intézetünk munkatársának, Gulyás Juditnak ítélte.
Konferencia 2020. január 23-án az MTA Humán Tudományok Kutatóházában (1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. Földszinti nagyelőadó) az MTA Néprajztudományi Bizottságának szervezésében
A kutatás- és tudománytörténeti tanulmányokat tartalmazó kötetet Keszeg Vilmos és Szakál Anna szerkesztette.
