„ha olyan bóldogok nem letek volna, az én mesém is továb tartot volna” - Arany Jánosné Ercsey Julianna

Arany János felesége, Ercsey Julianna iránt – számos más írófeleségtől eltérően – nem mutatott az utókor különösebb érdeklődést.

Az írófeleségek ábrázolási hagyományának van egy olyan látens vonulata, amely szerint a feleségek meglehetősen ritkán bizonyulnak az ítélkezni kész utókor elvárásainak megfelelő választásnak: akár azért, mert feltűnni vágyó, önző és hiú különcként, akár azért, mert intellektuálisan igénytelen társként láttatják őket. Ercsey Julianna életéről, műveltségéről igen keveset tudunk – mindenesetre neki köszönhetünk néhány igen korai és kiváló magyar népmesét, melyek azután fia révén váltak széles körben ismertté. Ercsey Julianna nevét 1818. május 5-én vezették be a nagyszalontai református anyakönyvbe. 

Ercsey Julianna születési idejére vonatkozólag az Arany Jánosról szóló szakirodalom – ha egyáltalán, akkor – meglehetősen változatos évszámokat adott meg (1816, 1818, 1819, 1820). A nagyszalontai református anyakönyv bejegyzése alapján Ercsey Julianna 1818-ban született, május 5-én keresztelték.

 

 

Kép1 400

Nagyításhoz kattintson a képre!

 

1. kép: A nagy-szalontai ev. ref. egyház anyakönyve, Nagyvárad (fotómásolat: Lipták-Pikó Judit)

 

Eszerint pár nappal korábban születhetett: az Arany család Fiumei úti síremlékén 1818. május 1. szerepel születési dátumaként. Szülei „tekintetes fiscalis Ertsey Sándor úr” és Szathmári (Szakmári?) Ersébeth voltak. A keresztelt gyermek neve (Juliánna) mellett a keresztszülők feltüntetésén túl nem olvasható semmi egyéb megjegyzés, így az anyakönyv alapján nem támasztható alá az az elmúlt évtizedekben széles körben elterjedt vélekedés, mely szerint Ercsey Julianna törvénytelen gyermekként született volna.

Ercsey Julianna apja tehát ügyvéd, apai nagyapja, Ercsey Sámuel, református lelkész volt. Testvérei: Ercsey Sándor szalontai ügyvéd, Ercsey János sályi jegyző, Ercsey Károly szalontai gazdálkodó, és Ercsey Zsuzsanna, „nemes Nagy János jobb módu paraszti foglalkozású ember felesége” voltak. Arany Jánossal 1839 táján ismerték meg egymást – férje 1869-ben írott, Nőmhöz című versében állított emléket egymásra találásuknak:

„Ezernyolcszázharminckilenc –
Irtuk már e levelet:
Harminc éves, Julim édes!
Lelki frigyem teveled.

 

Ifju voltál, ifju voltam,
Árva voltál, én szegény:
Nem volt messze olyan össze-
Illő pár a föld-tekén.” 

 

1840. november 19-én kötöttek házasságot Nagyszalontán.

 

Nagyításhoz kattintson a képre!

 

2. kép: A nagy-szalontai ev. ref. egyház anyakönyve, Nagyvárad (fotómásolat: Lipták-Pikó Judit)

 

1841. augusztus 9-én itt született lányuk, Arany Juliska, 1844. március 24-én fiuk, Arany László.

1847-ben Arany János – még személyes találkozójuk előtt – így jellemezte feleségét Petőfinek: „Az én nőm se nem fest, se nem zongoráz, se nem öltözik tízszer napjában: de Petőfit olvas, jó anya s jó magyar gazdasszony, t.i. a miből van. Majd főz ollyan töltött káposztát, hogy édes anyád is csak ollyat főzhetett s tudom, Pesten, nem ettél ollyat, mióta verseid első fűzete megjelent.” (1847. febr. 28.)

A róla szóló források Ercsey Juliannát egyöntetűen kitűnő gazdasszonyként jellemzik, aki férjét odaadó gondoskodással és figyelemmel vette körül. Ennek lenyomata egy Arany Jánoshoz írott (és ritka módon fennmaradt) levele is, melyet Nagyszalontán, Juliska lányukat meglátogatva írt Pesten maradt férjének, házasságuk 24. évében:

„Édes jó lelkem! Köszönöm ezerszer köszönöm azokat a kedves perczeket, a melyeket kedves hoszu leveleddel adtál nekem! nagyon bóldogító tudat rám nézve hogy jól vagy adja is a jó Isten! hogy folytonos egéségnek örvendj, és örvendjünk még sok hoszu évekig;  Ugy sajnálak  hogy anyi dólgod van – a jó Isten csak könyeb életet adna már neked! Híszem hogy níncsen bajotok a mijatt hogy othon nem vagyok – de mégis vágyom haza; Ezek a jó gyermekek, el halmoznak minden szíveségel, s egészen ithon érezhetném magamat köztök, de mégis haza vágyom – olyan rosz tőlled távol leni, sokszor elő veszen a haza vágyódás – veled lehetni, rám nézve az olyan bóldogitó. Ki tudja? medig tart ugyis, az az öröm.” (1864. szept. 10.) 

 

Arany Jánosné 1863-ban, az Országh Antal készítette családi képen (Petőfi Irodalmi Múzeum)

 

Gulyás Judit cikke teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.