Beszámoló a SIEF spanyolországi kongresszusáról

Az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének nyolc kutatója vett részt a SIEF (Société Internationale d’Ethnologie et de Folklore) 14. kongresszusán, amely 2019. április 12–19. között került megrendezésre Santiago de Compostela városában.

 

58784854 1189139581246852 208658973052633088 n

A Track Changes: Reflecting on a Transforming World tematika köré szervezett konferencia több száz fő részvételével, több tucat panelben zajlott. Babai Dániel a gyepgazdálkodás kutatásának lehetőségeit mutatta be Traditional ecological knowledge and nature conservation címmel a When reality changes expectation panelen belül. Előadásában a természeti erőforrások használatával kapcsolatos természetvédelmi és mezőgazdasági szabályozások három Kárpát-medencei esetét mutatta be, amelyekben a kutatók a szabályozás hiányosságait a helyi közösség ökológiai ismeretei felhasználásával, a közösség tagjainak bevonásával tárták fel. Cseh Fruzsina a Comparison as social and cultural practice című panelben tartott előadást. A panel előadásai az összehasonlítást társadalmi, kisközösségi és egyéni szinten egyaránt vizsgálták. The aims and effects of the qualification system of Hungarian applied folk art: Comparing through categories című előadásában a magyarországi népi iparművészeti minősítőrendszer kategóriáit mutatta be, s elemezte a népi kultúra örökségére épülő tárgyalkotás helyzetét a népi iparművészet, iparművészet és népművészet viszonyrendszerében. Ispán Ágota Lídia Transformation of a strictly controlled border area to a touristic destination: Heritage making in socialist Hungary című előadásában azt vizsgálta, hogyan változott az Őrség imázsa a szocializmusban, milyen koncepciók születtek a térséggel kapcsolatban, hogyan vált értékké a helyi hagyományos népi kultúra és természeti környezet az országszerte ható szocialista modernizációs törekvések közepette, s vált ezáltal a térség szigorúan ellenőrzött határterületből a belföldi idegenforgalom egyik kiemelt területévé. Az előadás a Heritage practices and management on the borderlands című panelben hangzott el. Magyar Zoltán Pilgrimages and narrative tradition: The changing character of legends about a Transylvanian pilgrimage place című előadása egy magyar búcsújáróhely, Csíksomlyó narratív hagyománykörének jellegét, tipológiáját és a vonatkozó mondák, mirákulumok tematikai változását mutatta be 18–21. századi írott forrásanyag és a néprajzi gyűjtések alapján. Az előadás a The changing character of pilgrimages címmel meghirdetett panelben hangzott el.

 

sief2 sief3

Mészáros Csaba a klímaváltozás helyi megértésének és kezelésének problémáit bemutató panelben Live landscapes and local responses to climate change in the anthropocene era  című előadásában amellett érvelt, hogy a jelen globális ökológiai változásainak megértésében és kezelésében nemcsak a nyugati/tudományos gondolkodás nyújtotta keretek, hanem a hagyományos tájérzékelés jelentette viszony és a szigorú erkölcsi szabályok is mérvadók lehetnek. Vagyis a hagyományos tájérzékelés kategóriarendszerét nem a tudományos és ökológiai szemlélettel szemben állva, hanem azzal összhangban érdemes megérteni. Szakál Anna (István Tiboldi: A ’bad collector’ from the 19th century) egy 19. századi gyűjtő folklorisztikai szakirodalomba való bekerülésének módját vizsgálta, és arra igyekezett rámutatni, hogy egy elismert folklorista elenyészően kevés forrásra alapozott kijelentései miként hagyományozódnak a folklorisztikában, illetve, hogy ezeket a kijelentéseket milyen, a 19. századról létező prekoncepciók befolyásolták. Előadása a Tracking changes on the margins of texts and written culture panelben hangzott el. Szilágyi Levente előadásában az erdélyi ruralitás-formákat vizsgáló terepmunkája eredményeiről számolt be Divergent forms of everyday life in a village from Satu Mare region, Romania címmel. Az előadás a Tracking the ordinary elnevezésű panel része volt. A panel szervezői szerint a néprajzi-antropológiai kutatások mára eltávolodtak a hétköznapoktól. Olyan előadásokat vártak, amelyekben a mindennapi élethez, az átlagoshoz való visszatérés különböző társadalomtudományos lehetőségeit boncolják az előadók. Tamás Ildikó Sami yoiks as a transforming heritage című előadásában egy folklórműfaj változó (külső és belső) megítélését, egymásra épülő, sokszor ellentmondásos jelentésrétegeit mutatta be a 19. századtól napjainkig, arra fókuszálva, hogyan vált a jojkálás a nemzetépítés központi szimbólumává, illetve milyen változatos konnotációkkal jelenik meg a számik számára fontos, de korántsem egységes diskurzusokban (kereszténység, pogányság/neopogányság, őslakos összefogás). Az előadás a The cultural politics of emotion: Transformations of heritage and the sacred című panelben hangzott el.

A konferenciáról további információk:

https://www.siefhome.org/congresses/sief2019/index.shtml