A Petőfi Szülőház Múzeumi és Művészeti Alapítvány gondozásában megjelent a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet főmunkatársának, Magyar Zoltánnak „A szent bölcső”. Petőfi születésének folklórhagyománya című kötete.
Magyar Zoltán előadása Petőfi születésének mondáiról. Fotó: Szakál Anna
A kiadvány a Petőfi200 emlékév alkalmából látott napvilágot. és témáját képezte a szerző előadásának is, amely a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet Folklór Osztályának Petőfi-emlékülésén hangzott el.
Jelen kiadvány előtanulmánya annak a megjelenés előtt álló kötetnek, amely a Petőfi Sándor alakja körül fennmaradt folklórhagyományokat foglalja össze. E lapokon a költő születésével és gyerekkorával kapcsolatos mondák és anekdoták kerülnek bemutatásra. A kötet a nemzetközi analógiákat felvázolva sorra veszi mindazokat a motívumokat, melyek a költő születésével összefüggésben a magyar néphagyományból ismertek (megjövendölt dicsőség, egy javasasszony jövendölése, a szerencsegyerek hiedelme, Petőfi táltos mivoltára utaló jegyek stb.). Részletesen szól a költő születéshelyének kérdésköréről, mely irodalomtörténeti vita a folklórban is lecsapódott, és akárcsak Homérosz esetében az antik tradíció, mára a magyar néphagyományban is hét település vallja szülöttének a hírneves költőt. A kötet bevezető tanulmánya tárgyalja Petőfi gyerekkorának egyes anekdotikus epizódjait is, valamint mondabeli keresztapját, amely hagyomány a magyar betyármondáknak is részét képezi.
Petőfi szülőháza
A kiadvány bevezető tanulmányát követő szöveggyűjteményben azok a folklórszövegek (mondák és anekdoták) szerepelnek, melyeket – javarészt a 20. században – a gyűjtők és kutatók Petőfi Sándor születéséről feljegyeztek. Végül a képmelléklet vizuális módon is bemutatja Petőfi szülőföldjét, a születésével kapcsolatos relikviákat (anyakönyvi bejegyezések, keresztelőkancsó, keresztelőmedence), valamint a kiskőrösi Petőfi-szülőház legkorábbról fennmaradt ábrázolásait.
