Babai Dániel, a Lendület Etnoökológia Kutatócsoport vezetője, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa Gyimesben ismertette az elmúlt tíz évben végzett gyimesi kutatásai legfontosabb eredményeit a helyi hallgatóságnak. Az előadás a gyimesi gazdálkodók megfigyeléseit mutatta be a táj, az éghajlat, a növény- és állatvilág változásai kapcsán.
Az előadást a Tatros Part Kulturális Egyesület kulturális rendezvényeknek helyszínt adó csűrjében tartottuk. Fotó: André Csaba
A gyimesi táj és élővilág sokat változott az elmúlt évtizedekben. Az életmódváltásból, a társadalmi-kulturális folyamatokból adódó tájhasználati változások, gazdasági és politikai tényezők, az éghajlatváltozás jelentős hatást gyakoroltak a tájra, az élőhelyekre és azok élővilágára is. A felhagyott kaszálók és az alullegelt legelők beerdősödtek, miközben növény- és állatfajok tűntek el, szorultak vissza vagy éppen terjedtek el, jelentek meg az elmúlt évtizedekben.
Eltűntek a hurtánsasok, azaz a keselyűfajok, megfogyatkoztak a hegyi patakok halfajai, a békafajok, a fecskék, miközben megjelent a vízikígyó, azaz a vízisikló, elterjedt a kecskekapor, hivatalos nevén széleslevelű bordamag, megritkult a dancia, azaz a sárga tárnics, sok helyütt megváltozott az erdők fajkészlete, a lucfenyőt a jegenyefenyő váltotta az újulatban. Mégis, miközben az egyetlen állandó jelenség a tájban maga a változás, a gyimesi közösség gazdálkodói a mai napig erre a dinamikus tájra, az ökoszisztémára támaszkodnak, és valamiképpen megküzdenek a kihívásokkal.
A kecskekapor (széleslevelű bordamag – Laserpitium latifolium) magas termetű fehér virágai egyre több kaszálóréten jelennek meg. A növény vastag dudvaszára megnehezíti a kaszálást, kicsorbítja a kaszát. Fotó: Babai Dániel
A Lendület Etnoökológiai Kutatócsoport vezetője, Babai Dániel 2006 óta figyeli a gyimesi táj élővilágát, és a gyimesi, hidegségpataki gazdálkodóktól tanulva, velük együttműködve, közösen gondolkodva próbálja megismerni e változások természetét, hatását és következményeit. Az előadás célja a Gyimesközéplok Hidegségpatakán élő gazdálkodók által megélt változások, illetve a változásokat előidéző hajtóerők bemutatása volt a helyi, gyimesi közönség számára, hiszen a kutatás fontos feladata a megfigyelések, az adatgyűjtés, a jelenségekhez kapcsolódó, éveken át tartó közös értelmezések eredményeinek bemutatása és megismertetése abban a közösségben is, amely a kutatót befogadja és elfogadja, segíti.
Az előadást követően helyi sajtok, szörpök és sütemények kísérték az élénk, hosszan tartó beszélgetést a változások, az alkalmazkodás és a gazdálkodás jelenlegi problémái kapcsán. Az előadást élőben, online is követhették azok az érdeklődők, akik személyesen nem tudtak jelen lenni. Az előadás a BTK Néprajztudományi Intézetében működő Lendület Etnoökológiai Kutatócsoport, a Tatros Part Kulturális Egyesület és a Hagyományok Háza Kultúrpajta és Tündérkert programsorozat közös szervezésében valósult meg.
