Meghatározó-e a kulturális környezet a világjárvány kezelésében?

A 2019 novemberében Hupej (Hubei) tartományból indult világjárvány alapvetően alakította át mindennapi életünket. 

 

 

A korábban nem tapasztalt gazdasági következmények, a szociális távolságtartás, az emberek szabad mozgásának korlátozása átalakította a munkavégzés rendjét, befolyásolja személyes kapcsolatainkat, és hosszú távú gazdasági, kulturális, sőt diplomáciai hatásait még csak találgatjuk. Mivel a járvány a Kínai Népköztársaságból indult a világ nyugati fele a kirobbanását követő első hónapokban még elsősorban kínai, illetve ázsiai jelenségként kezelte a vírust, nem számolt annak szélesebb nemzetközi hatásaival. A pandémia kirobbanása azonban alapvetően alakította át a helyzetet, és Kína, illetve egyes ázsiai területek, országok – Hongkong, Taiwan, Dél-Korea – immár a járvány sikeres kezelésének példáivá váltak.

 

A kínai kormány az első, alapvetően elhibázott lépések után 2020 januárjától már hatékonyan kezelte a járványt. A Vuhanban (Wuhan) és környékén január 23-án létrehozott – és korábban soha sehol nem látott nagyságú – karantént annak idején egyfajta kísérletnek tekintette a világ, de ma már tudjuk, hogy az ott bevezetett intézkedések számos tanulsággal szolgáltak. Már a mi mindennapjainkat is meghatározzák olyan egyszerű – és korábban „ázsiai szokásnak” gondolt – tevékenységek, mint a maszkviselés, de a járvány kezelésére vonatkozóan sokkal meghatározóbb mintákat is köszönhetünk a kínai tapasztalatoknak.

 

 

 

Ugyanakkor épp az eltérő kulturális, mentalitásbéli, és politikai berendezkedés következtében számos Kínában – vagy Ázsiában – bevezetett intézkedés nem alkalmazható a világ más területein. Az érintett államok nem csak nyugat-keleti, ázsiai-európai összevetésben, de akár Európán belül, az egyes országok tekintetében is markánsan eltérően kezelik a járványt, feltűnően különböző megközelítéseket figyelhetünk meg. A járványkezelés területenként eltérő módszereinek különbségeit, azok hatékonyságát még nem tudjuk egyértelműen megállapítani, de az már most is nyilvánvaló, hogy ezekben jelentős szerepet játszanak, játszottak az adott, és területenként eltérő kulturális minták.

De vajon van-e bevált receptje a járvány kezelésének? Miben követik más államok a kínai modellt, és miben térnek el? Milyenek a különbségek a kelet-ázsiai régión belül, illetve az egyes országok tekintetében? Jelenthetnek-e előnyt a járványkezelésben egyes kulturális minták?

Többek között ezekre a kérdésekre is keresi ma a választ a világ. Így tesz az Orient Expressz című, Ázsiával és elsősorban a modern Kelet-Ázsia országaival, népeivel, kultúráival foglalkozó rádióműsor is, melynek Ázsia szakértő szerkesztői a tudományos igényű ismeretterjesztést szeretnék megvalósítani az adásokon keresztül.

Az Orient Expressz adásai podcast formájában elérhetők az interneten, és a Néprajztudományi Intézet honlapján keresztül is.

Most néhány, a COVID-19 világjárvánnyal és annak ázsiai kezelésével kapcsolatos interjúnkat ajánljuk a tisztelt érdeklődők szíves figyelmébe, melyeket Kína-, Kelet-Ázsia- és biztonságpolitikai szakértő meghívottainkkal, vagy jelenleg is egyes ázsiai országokban élő kollégáinkkal készítettünk. Az interjúk az alábbi linkeken elérhetők innen is:


https://soundcloud.com/orientexpressz/orient-expressz-81-mennyire-hibasak-a-kinaiak-a-jarvany-miatt-kusai-sandor

https://soundcloud.com/orientexpressz/orient-express-82-ki-hogy-csap-oda-a-jarvanynak-marton-peter

https://soundcloud.com/orientexpressz/orient-expressz83-hasznal-e-virus-ellen-a-hatkaparas-azsiai-karantenkorkep

 

További információért kattintson ide.

 

A képek forrása: a közösségi média.                                                                                                                                                                                             

                                                                                                                                                                                  Szilágyi Zsolt