A szocialista múlt (újra)értékeléséről, annak emlékezetéről, illetve a felejtés szerepéről rendeztek tudományos tanácskozást 2019. november 7. és 9. között Bulgária fővárosában.

A Bolgár Tudományos Akadémia Etnológiai és Folklór Intézete valamint a Néprajzi Múzeum (Re)thinking Socialism: Knowledge, Memory and Oblivion of the Socialist Past című konferenciafelhívására széles körből – a volt szocialista államokon túl például Svájcból, az Egyesült Államokból, Kanadából, illetve Szingapúrból – érkeztek kutatók. A rendezvény a Bolgár Tudományos Akadémia, valamint a Schroubek Alap (a müncheni Ludwig-Maximilians- Universität Európai Etnológia és Kultúraelemzés Intézetéhez kötődő, Kelet-Európa kutatását támogató alap) összefogásával jött létre.

A program a konferencia mindhárom napján nemzetközileg elismert egyetemi oktatók, kutatók előadásával kezdődött. Klaus Roth, az LMU Európai Etnológia és Kultúraelemzés Intézetének professzora a mindennapi élet kutatási lehetőségeire hívta fel a figyelmet a posztszocialista időszak vidéki életvilágaiban. Két vállalkozást mutatott be, melyekben maga is kulcsszerepet játszott, és amelyekben több ország kutatói elemezték az európai rendszerváltások, illetve az Európai Uniós csatlakozás hatásait különböző kelet-európai terepeken. Milena Benovska-Sabkova (South-West University, Belgrád) a vallásosság újraéledéséről tartott előadást, melyet a Szovjetunió bukása után tapasztalt meg terepmunkája során Oroszországban. Ulf Brunnbauer, aki a Leibniz Intézet Kelet- és Délkelet Európai Tanulmányok és a Regensburgi Egyetem képviseletében érkezett, a szocialista időszakot a történetírás kihívásai felől közelítette meg What is the Large Story? How to Write the History of State Socialism? című előadásában. A Bolgár Tudományos Akadémia Etnológiai- és Folklór Intézet részéről Ana Luleva a magánélet szerepéről a bolgár államszocializmus időszakában, és annak értelmezési lehetőségeiről beszélt. Az előadások témái rendkívül összetett és színes képet adtak a szocializmus értelmezésének különböző nézőpontjairól. Az előadók kitüntetett figyelmet szenteltek a gazdaság-, politikatörténeti fordulópontok, nemzetközi kapcsolatok, az emlékezet és narratívák, a városi terek, mindennapi élet, életmód, valamint az etnicitás, nacionalizmus, ellen- és rétegkultúrák, fiatalok kultúrája, gyermekkor, nemi szerepek, politikai kultúra és valláspolitika kérdéskörének, a népi kultúra felhasználásának, valamint a szocialista múlt múzeumi bemutatását célzó törekvéseknek.

eitlerkep k

A konferencián a Néprajztudományi Intézetet Eitler Ágnes, a Folklór Témacsoport tagja képviselte, aki a népi kultúrát övező diskurzusokat mutatta be a második világháború végétől a rendszerváltásig Magyarországon, egy helyi szintű esettanulmányon keresztül (Rethinking the Folk Tradition in Hungarian Socialism: A Case Study).