A L’Harmattan Kiadó Documentatio Ethnographica sorozatában megjelent könyv túlnyomó részben a 20. századi néprajzi kutatás a szerzőhöz közel álló tudósainak munkásságát ismerteti. A kötet a néprajz mellett több más szak és a felsőoktatás, a tudományos ismeretterjesztés érdeklődésére is számot tarthat.

Ez a könyv időben folytatása a szerző 2016-ban megjelent Magyar népismeret a 19. században. Előfutárok és klasszikusok című kötetének. Paládi-Kovács Attila írta a hazai etnográfiáról a Magyar néprajz című sorozat 2011-ben megjelent I. 2. kötetének tudománytörténeti áttekintését is. Ott elsősorban a szellemi áramlatokra és a tudomány elméleti, módszertani irányzataira helyezte a hangsúlyt. A történeti folyamat bemutatása során előtérbe állította a néprajzi kutatások intézményeinek, fórumainak, korszakos teljesítményeinek történetét.

Ezúttal a kötet túlnyomó része a néprajzi kutatásnak a szerzőhöz közel álló 20. századi tudósai munkásságát ismerteti. A kötet első nagyobb tömbje a század első felében tevékenykedő és A magyarság néprajza címen megjelent szintézist létrehozó nagy triász, Bátky, Györffy és Viski munkásságát mutatja be. A népköltészet, a folklórműveltség jeles tudósai közül Braun Soma, Ortutay, Vargyas Lajos és Manga János tudományos életművét emeli ki. A terepkutató tárgyi néprajz kiemelkedő kutatói közül Gunda Béla, K. Kovács László, K. Kovács Péter és Bakó Ferenc pályaképe kap különös figyelmet. Rövidebb fejezetek szólnak Belényesy Márta, K. Csilléry Klára, Hoffmann Tamás,

Szabadfalvi József etnográfiai, valamint Tárkány Szücs Ernő és Hofer Tamás társadalomnéprajzi eredményeiről.
A magyar népkutatás a 20. században bővelkedett kiemelkedő tudósokban, akiknek munkássága beépült a magyar néprajz ismerettárába. Kívánatos, hogy a jelen kötetet újabbak kövessék és a 20. század minden jelentős néprajzi életműve értő bemutatást kapjon. Kötetünk a néprajz mellett több más szak és a felsőoktatás, a tudományos ismeretterjesztés érdeklődésére is számot tarthat.

 

PKA kep2 kicsi

Bátky Zsigmond, Semayer Vilibald és Beluleszko Sándor 1905-ben

 

TARTALOM

ELŐSZÓ

NAGY TRIÁSZ A NÉPRAJZI MÚZEUMBAN
Bátky Zsigmond helye a magyar néprajz tudománytörténetében
Györffy István, a magyar népi állattartás kutatója
Györffy István, Dobrudzsa és Kis-Ázsia magyar kutatója
Egy európai etnológus Erdélyből, Viski Károly. Emlékbeszéd
Adalékok Viski Károly életútjához

NÉPKÖLTÉSZET, FOLKLÓRMŰVELTSÉG
Braun Soma és néprajzi munkássága
Ortutay Gyula (1910-1978)
Manga János, a palócság tudósa
Vargyas Lajos emlékezete

TEREPKUTATÓ TÁRGYI NÉPRAJZ
Gunda Béla, a műhelyteremtő, tanítványokat nevelő tanár
Emlékbeszéd Gunda Béla (1911-1994) rendes tag fölött
K. Kovács László, az anyagi kultúra kutatója
K. Kovács László és a Borsa-völgyi juhászat
Emlékek K. Kovács Péterről
Bakó Ferenc, a népi építészet kutatója
Bakó Ferenc és a palóc kutatás (1967-1991)

AZ ANYAGI KULTÚRA TÖRTÉNETE
Belényesy Márta (1921-2012) és a középkor anyagi kultúrája
K. Csilléry Klára életműve
Hoffmann Tamás (1931-2007) emlékezete
Szabadfalvi József, a pásztorkodás kutatója
Füzes Endre néprajzi kutatásai

A HAGYOMÁNYOS TÁRSADALOM MŰKÖDÉSMÓDJA
Tárkány Szücs Ernő helye a magyar néprajztudományban
Hofer Tamás (1929-2015) emlékezete

A NÉPRAJZ SZAK HELYZETVÁLTOZÁSAI
A néprajz, mint akadémiai diszciplína Magyarországon
A 125 éves Ethnographia vázlatos története
Nemzetiségi néprajzi kutatások Magyarországon
Magyar néprajztudomány a 20. század derekán
A Magyar Néprajzi Atlasz kérdőíve, gyűjtési munkálatai és adatbázisa
„Magyar Néprajz” – egy kézikönyv múlt és jövő között
A néprajzi kutatás jelene és perspektívái
A magyar néprajztudomány helyzete (1988-1995)
Néprajzi helyzetértékelés és személyes vonatkozások

A közölt írások eredeti címe és megjelenésének helye
Képek jegyzéke
Képmelléklet