Az Arany család mesegyűjteménye

Az Arany család mindeddig kiadatlan mesegyűjteményének és Arany László Eredeti népmesék című művének szinoptikus kritikai kiadása az MTA BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai, Domokos Mariann és Gulyás Judit szerkesztésében látott napvilágot.

Az Arany család kéziratos mese- és találósgyűjteményének, valamint Arany László Eredeti népmesék című művének szinoptikus kritikai kiadása

 

1862-ben jelent meg a 18 éves Arany László Eredeti népmesék című kötete, amely a 19. századi magyar népköltési gyűjtemények közül máig az egyik legnagyobb hatású kiadványnak bizonyult. Több mint nyolc évtizeddel később, a második világháború után került elő a Magyar Tudományos Akadémia pesti főépületének pincéjéből egy olyan vegyes tartalmú, elhanyagolt állapotban lévő, rendezetlen kéziratanyag, amelynek egyes darabjai az Eredeti népmesék szövegeivel mutattak egyezéseket.

Az 1960-as évek első felében nyert bizonyítást, hogy az Arany László-féle gyűjtemény kéziratairól van szó, melyek fennmaradásáról mindaddig nem volt tudomása a magyar folklorisztikának. A kéziratos szövegeket Arany Jánosné Ercsey Julianna és gyermekei, Arany Juliska és Arany László jegyezték le, feltehetően az 1850 és 1862 közötti időszakban. Arany László e kéziratok felhasználásával rendezte sajtó alá gyűjteményét.

A kritikai kiadás első ízben teszi hozzáférhetővé az MTA Könyvtár Kézirattárában őrzött kéziratokat a nyilvánosság számára. Emellett a kéziratok, illetve az 1862-es kiadás szövegeinek párhuzamos, tükröztetett közlésével lehetővé válik annak bemutatása is, milyen textualizációs eljárások révén jött létre a népköltési szöveg, amíg az olvasóközönség elé került a 19. században.

Acsalad BORITO 2

A kéziratokat sajtó alá rendezte, a mesék jegyzeteit és Az Arany család kéziratos mese- és találósgyűjteményének, valamint Arany László Eredeti népmesék című művének keletkezés- és fogadtatástörténete c. fejezetet írta, a képmellékletet összeállította és a kötetet szerkesztette Domokos Mariann és Gulyás Judit. 

A meseszövegek közlésének szöveggenetikai szempontjairól c. fejezetet Hermann Zoltán (KRE BTK) írta. A találósok jegyzeteit Vargha Katalin (MTA BTK NTI) írta.

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont – MTA Könyvtár és Információs Központ –Universitas Kiadó, Budapest, 2018.

Készült az MTA BTK Néprajztudományi Intézetében.