balogh b 2017 150

   

   Balogh Balázs
   Igazgató

   telefon: 224-6781

   e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

   
 BoB 150

   

   Borsos Balázs
   Igazgatóhelyettes

   telefon: 224-6700, mellék: 4140

   e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

   
 Landgraf Il 150

   

   Landgraf Ildikó
   Tudományos titkár

   telefon: 224-6700, mellék: 4412

   e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

   
 mate zs 150

   

   Máté Zsuzsanna
   Igazgatói titkárnő

   telefon: 224-6782

   e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

   

 

1.) Azonosító adatok:

Felügyeleti szerv: Magyar Tudományos Akadémia Titkársága
Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 5-7.
Köztestületi Költségvetési Szerv:
MTA Néprajzi Kutatóintézete
Székhelye: Budapest
Címe: 1014 Budapest, Országház u. 30.
Törzsszáma: 300618
ÁHT azonosító: 39727
Adószám: 15300612 2 41
KSH törzsszám: 15300612 7320 342 01
Előirányzat - felhasználási keretszámla: 10032000-01738870

2.) Szervezeti felépítés:
Történeti - néprajzi osztály
Folklór osztály
Társadalom néprajzi osztály
Etnológiai osztály
Adattári osztály
Könyvtár
Igazgatói titkárság
Gazdasági osztály

3.) Tevékenység

Alaptevékenységi feladatok:
TEÁOR 7320 Humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés
Az országban folyó néprajzi alapkutatások összefogása, fejlesztése
Az etnográfia, a folklorisztika és az etnográfia tárgykörébe tartozó recens és történeti adatgyűjtése, rendszerezése, feldolgozása.
A kutatási eredmények közzététele tematikus és lokális monográfiában, tanulmányokban.
Nemzetközi munkamegosztásban folyó kutatásban folyó kutatásokban részvétel, a néprajztudomány nemzetközi szervezetiben a magyar néprajz képviseletének biztosítása.
Az alaptevékenységhez kapcsolódó állami megbízások.

Kiegészítő tevékenység:
A kutatóintézet tevékenységet fejt ki a hasznosítható kutatási eredmények feltárására, bel- és külföldi értékesítésére.

Az intézet vállalkozási tevékenységet nem folytat.

Gazdasági társaságban nem vesz részt.


4.) Költségvetési gazdálkodással kapcsolatos előírások:

Az MTA Néprajzi Kutatóintézete olyan költségvetési szerv, amely az előirányzatok feletti jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezik a jogszabály, illetve a felügyeleti szerv döntése alapján.
Az intézet saját hatáskörben az előirányzati maradványból és a többlet bevételéből-, a kiemelt előirányzatokat és a megfelelő részelőirányzatokat felemelheti, az ÁHT 93.§/3/ bekezdésében foglaltakra figyelemmel.

Felügyeleti hatáskörű előirányzat módosítása:
A jóváhagyott bevételi előirányzaton felüli többletbevételre vonatkozó előirányzat módosítási jogot az Intézet részére átadta.
Az Intézet ilyen irányú előirányzat módosítására az adatszolgáltatást bekéri és azt felülvizsgálat után jóváhagyja.
A működési célú előirányzatok között átcsoportosítást engedélyez. Az átcsoportosítás a személyi juttatások előirányzatának növeléséren nem irányulhat.

 

Az Intézet főbb tevékenységei

Az Intézet alaptevékenységét az MTA főtitkára 1992-ben (F-739) az alábbiak szerint hagyta jóvá:

  • történeti és a jelen viszonyokat elemző tematikus alapkutatások a magyar nép anyagi kultúrájának, folklórjának és a társadalom szerkezetének témakörében, a magyarországi nemzetiségeket, valamint a közép- és kelet-európai népeket is érintve;
  • etnológiai kutatások, a délkelet- ázsiai, óceániai és afrikai népek kultúrájának vizsgálata;
  • a feladatkörrel kapcsolatos anyaggyűjtés és nyilvántartás;
  • a kutatások eredményeinek publikálása, részben saját kiadói tevékenység révén;
  • közreműködés az egyetemeken folyó oktatómunkában és a posztgraduális képzésben;
  • tudományos kapcsolatok kiépítése és ápolása hazai és külföldi rokon intézményekkel. Fennállása óta valamennyi egyetemi néprajzi tanszékkel szoros kapcsolatot tart fenn, amit az időnként megújított együttműködési megállapodások is szabályoztak. Új feladatként jelentkezett a kilencvenes évek elején létrejött új egyetemi oktatóhelyeken a kulturális antropológia oktatása.

Az Intézet korábbi nagy vállalkozásait a szakma legjobb művelőinek bevonásával, szerkesztői, szerzői közreműködésével valósította meg. A tervek közül elsőként az ötkötetes Magyar Néprajzi Lexikon (1977-1982) jelent meg. A másik nagy befejezett összegzés a kilenc kötetben összesen 634 térképlapot tartalmazó Magyar Néprajzi Atlasz (1987-1992). 1966-ban felvetődött a Magyar Néprajz c. kézikönyv terve, melynek 2001-ig megjelent kötetei: Népköltészet (1988), a Népzene, néptánc, népi játék (1990), a Népszokás, néphit, népi vallásosság (1990), a Kézművesség (1991), az Életmód (1997), a Társadalom (2000) és a Gazdálkodás (2001). Két évtizeden át az intézet gondozta A magyar néprajztudomány bibliográfiája munkálatait is. Befejezéséhez közeledik a folklór néhány nagy műfajkatalógusának munkálata; a legteljesebb az 1984- 1992 között 11 kötetben megjelent Magyar népmesekatalógus (a katalógus kézirattárából számítógépre vittek egy 21 000 tételes adatbázist).

Az Intézet kiadványai, konferenciái hozzájárultak a hazai kutatók elméleti-módszertani tájékozódásához, új kutatási célok, témák, rendező elvek megfogalmazásához. Jól ellátta a szak nemzetközi képviseletét, s abban máig jelentős részt vállal. Az általa szervezett konferenciák társszervezői között ott találhatók az MTA társintézetei, a Magyar Néprajzi Társaság, esetenként országos és vidéki múzeumok, továbbá a különféle szakágak nemzetközi hátterét képező társaságok is. Kezdettől fogva jelentős szerepet vállalt a néprajztudomány eredményeit ismertető közművelődési tevékenységekben, például a Magyar Rádió Kis magyar néprajz című, több mint ezer előadást sugárzó sorozatában és még számos rádiós, televíziós műsorban.

Szervezeti felépítés

Az Intézetben - kezdettől fogva - az európai etnológia, a folklorisztika és a kulturális, illetve szociális antropológia művelői közös szervezeti keretek között működnek. A szervezeti felépítés a mindenkori alapfeladatokhoz igazodott; a jelenlegi részlegek:

  • Etnológiai Témacsoport
  • Folklór Témacsoport
  • Társadalomnéprajzi Témacsoport
  • Történeti Néprajzi Témacsoport
  • Adattár és
  • Könyvtár (mely közel 69 000-es állományával a szak egyik legnagyobb gyűjteménye).

Az Adattár és a Könyvtár közgyűjteményként a szak egészét szolgálják.

Adatvagyon

Az Intézet adatvagyona egyrészt az Adattárban őrzött anyagok, másrészt - a különböző pályázati projektek révén létrejött - számítógép-park adatállományai (pl. a folklór- műfajkatalógusok számítógépes adatbázisai).

Adattári anyagok:

  • Fotógyűjtemény: a több mint 53 000 fotó és mintegy 11 000 ezer diapozitív többségében magyar nyelvterületről szól, de jelentős a vietnami, afrikai, szibériai terepmunkából származó felvételek száma is.
  • Videótár: az Intézet kutatóinak forgatókönyve alapján vagy közreműködésükkel készült filmek és videokazetták.
  • Hangarchívum: nagy részben hazai apokrif szövegek, délszláv és obi- ugor gyűjtések.
  • Szakarchívumok: kiemelten fontosak a Magyar Néprajzi Atlasz kérdőíveinek archivált gyűjtőfüzetei, a Sámán-archívum, a Magyar Népmonda-katalógus, a Népköltészeti szövegkataszter, a Néphit-topográfia, a Népi gyógyászati archívum, a Borászati- és a Proverbium-archívum.
  • Kézirattár: az alapítás óta az intézet és a szak tudós kutatóinak gyűjtései, hagyatékai mellett évről évre új kéziratos, archív anyagok, szövegek gazdagítják.

A Néprajztudományi Intézet bemutatása

IMG 0012 IMG 0020 Edit IMG 0039 
  
 
A Néprajztudományi Intézet (továbbiakban: Intézet) a néprajzi tudományok egyetlen országos akadémiai intézménye. Néprajzi Kutatócsoport néven 1967. január elsején jött létre - azzal a céllal, hogy egy-egy nagyobb feladat köré szervezze az egyetemi tanszékeken, a Néprajzi Múzeumban és a vidéki múzeumokban dolgozó etnográfusokat és folkloristákat. A kutatóhely több mint két évtizedes fejlődés után, 1991-ben kapta a Néprajzi Kutatóintézet (rövidítve: NKI, hivatalos nevén: MTA Néprajzi Kutatóintézete) elnevezést, majd a 2012. évi akadémiai szervezeti átalakítás után az MTA BTK Néprajztudományi Intézet nevet. 

Alkategóriák