+36 1 224 6700    nti.titkarsag@btk.mta.hu

A magyar folklorisztika és gyerekirodalom 19. századi történetének kiemelkedő, ám meglepő módon szinte teljesen elfeledett alakja a 165 évvel ezelőtt született Halász Ignác.

Magyar és lapp néprajzi gyűjtése, nyelvészeti és irodalomtörténeti tanulmányai, valamint műfordításai több figyelmet érdemelnének. Ezek mellett említésre méltó, hogy Móka bácsi néven publikált népmese-feldolgozásait Benedek Elek meséihez hasonló népszerűség övezte. Domokos Mariann, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa Halász Ignácnak a mese műfajával kapcsolatos munkásságáról nyújt áttekintést.

A nyelvész, irodalomtörténész, műfordító Halász Ignác a Keleti-Bakony legmagasabban fekvő településén, a Veszprém megyei Tésen született május 26-án. Akár szimbolikus jelentése is lehet annak, hogy ugyanabban az évben látta meg a napvilágot, amikor az első magyar nyelvű, magyar népmese-antológia is megjelent, 1855-ben (Erdélyi János: Magyar népmesék, Pest). A gyerekirodalomban a század végén „Móka bácsi” néven népszerűvé vált írót Fischer Ignácként anyakönyvezték. Szüleivel még csecsemőkorában költözött a bakonyalji községbe, Cseténybe.

 

Nagyításhoz kattintson a képre!  

 

A képek forrásai: 

1. kép: Halász Ignác portréja. Forrás: Vasárnapi Ujság, 1901. 48. évf. 42. sz. 684.

2. kép: Üdvözlet Csetényből (Veszprém m.). Forrás: https://gallery.hungaricana.hu/hu/

 

Gimnáziumi tanulmányait Veszprémben kezdte, majd Székesfehérváron folytatta. Az egyetemet Budapesten végezte, ahol Budenz József hatására kötelezte el magát a nyelvtudományok mellett. A budapesti tudományegyetemen magyar–német szakos tanári (1877) és bölcsészdoktori oklevelet (1881), a magyar nyelvhasonlítás tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1893). Több tudományos társaság is tagjának választotta (1888-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1889-től a helsinki Finnugor Társaság tagja). 1893-tól a kolozsvári egyetemen a magyar nyelv és összehasonlító ugor nyelvészet tanára. Fiatalon hunyt el Budapesten, 1901. április 9-én. 

Bár Halász a finnugor nyelvészet egyik első, meghatározó jelentőségű képviselőjeként vált ismertté, személye és munkássága a történeti folklorisztika, különösen a mesekutatás számára is említésre méltó (lehetne). Már egész fiatal korától fogva különös érdeklődéssel fordult a népköltészet felé, elsősorban a népmese, mint a népnyelvi elbeszélés egy jellemző megnyilvánulási formája keltette fel figyelmét. A mese műfaját különböző aspektusokból középpontba állító munkássága kiemelkedő jelentőségű, mely mélységében és összefüggéseiben gyakorlatilag máig feldolgozatlan. A mesegyűjtés, a mesefordítás és a meseírás életművében egymásból következve, szervesen illeszkedtek egymáshoz. Halász Ignác mesei életművének a saját korában még volt tudományos recepciója, emellett a nagyközönség részéről is pozitív fogadtatásra talált ezirányú tevékenysége.

 

Domokos Mariann cikke teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.

 

 

Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail

nti.titkarsag@btk.mta.hu