Beszámoló az MTA Néprajzi Kutatóintézet 2004. évi tudományos tevékenységéről

 

A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete a hazai néprajztudomány egyik vezető intézménye. Tevékenysége magába foglalja a magyarság és a magyarországi kisebbségek kultúrájának, szellemi műveltségének, tárgyi kultúrájának, valamint társadalom- és mentalitástörténetének kutatását. Ezeknek a jelenségeknek a történeti és jelenkori vizsgálata minden esetben együtt jár az európai kultúrával, mentalitás- és társadalomtörténettel való összehasonlítással, illetve a nemzeti kultúrának, az európai kultúrában elfoglalt helyének meghatározásával. A magyarság őstörténeti kultúrájának, a rokon népek életmódjának és hitvilágának kutatása mellett természetesen más, további népek, népcsoportok, sőt Európán kívüli kultúrák vizsgálata is az intézmény kutatási feladatkörébe tartozik. Az intézet kutatási eredményei rendszeresen megjelennek saját önálló kiadványaiban, évkönyvében és egyéb sorozataiban.

Tárgyévben egy munkatárs szerzett PhD fokozatot, ezzel már az intézet kutatói állományának 92%-a rendelkezik tudományos minősítéssel, leszámítva az Akadémiai Ifjúsági Ösztöndíjas (2 fő) és 35 évesnél fiatalabb (3 fő) munkatársakat, akik folyamatosan dolgoznak PhD disszertációjuk elkészítésén. (Sajnos az Akadémiai Ifjúsági Ösztöndíjak számának radikális csökkentése miatt 2004-ben nem kapott az intézmény meghirdethető ösztöndíjat.)

A publikációs tevékenység terén sikerült az előző évi mutatókat meghaladni: az összes publikációk száma több mint 120, melyből 17 volt könyv (monográfiák illetve szerkesztett kötetek).

A kutatók összesen 482 napot töltöttek néprajzi/antropológiai terepmunka végzésével. Ebből 101 nap belföldi, 381 nap pedig külföldi (elsősorban szomszédos országokbeli és ázsiai) adatgyűjtéssel, terepkutatással telt. A megszokott intenzív könyvtári munka mellett a munkatársak 122 napot levéltári kutatásokkal töltöttek.

62 hazai tudományos konferencia előadás mellett 17 külföldi előadást tartottak, de emellett a tudományos ismeretterjesztő tevékenységre is hangsúlyt fektettek: összesen 88 alkalommal adtak nyilatkozatot, interjút a különböző elektronikus médiumoknak, tartottak előadást nem szakmai közönség előtt is.

A Néprajzi Kutatóintézet tárgyévben indította meg az Etnológiai Műhely előadássorozatot. Az egész szakma számára nyitott fórum keretében 5 nemzetközileg elismert kutató (2 külföldi és 3 intézeti) tartott élénk érdeklődéssel, hozzászólásokkal kísért előadást kutatási eredményeiről. (Intézeti munkatárs tartott kiemelkedő elméleti, módszertani jelentőségű előadást a nemzeti kulturális örökség fogalmának, tárgyának, illetőleg az etnográfia "hagyomány" és "örökség" kategóriáinak értelmezéséről, e fogalmak történeti jelentésmódosulásának feltárásáról.)

A tudományos életben való aktív intézeti jelenlétet jelzi a kutatók 74 tudományos testületi tagsága, több elnöki tisztség betöltése, 15 PhD- illetve akadémiai doktori értekezés opponenciája, valamint a 28 egyéni szaklektori bírálat. 8 kormányzati munkát segítő szakértői feladatot láttak el, és 39 egyéb szakértői bírálatot végeztek a munkatársak.

13 munkatárs vállalt jelentős munkát a hazai és nemzetközi felsőoktatásban: 6 intézeti kutató oktatott különböző doktori iskolákban és az intézmény akadémikus kutatóprofesszora vezeti az ELTE BTK "Európai etnológia" PhD programját. Az intézet munkatársai összesen heti 34 óra felsőoktatási előadást és heti 28 óra szemináriumot tartottak. Az egyetemi oktatás keretében 28 doktorandus tutora a Néprajzi Kutatóintézet munkatársa. 4 esetben tartottak - rövid - előadói kurzust külföldi egyetemen az intézet kutatói.

Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének előzetes munkaterve szerinti ütemezéssel kerültek megrendezésre az intézet által szervezett konferenciák ("Ünnepek, ünneplés tegnap és ma"; "Folklór és irodalom"). A tudományszervezésben nyújtott aktivitást mutatja, hogy 14 munkatárs vállalt konferenciaszervező feladatokat, többek közt olyan nagy jelentőségű nemzetközi konferenciákon, mint a European Cultural Heritage Online budapesti szimpóziuma, az International Society for Shamanistic Research Changchunban (Kina) megrendezett 7. konferenciája, vagy a budapesti Ipolyi Arnold emlékülés.

Az egyéni kutatások csak elvétve és csak elhanyagolható mértékben tértek el a 2004. évi egyéni munkatervektől. Az intézet kiemelt jelentőségű feladatai - pályázati támogatással - a munkatervben előirányzott ütemezéssel haladtak. A nyolc kötetesre tervezett Magyar Néprajz kézikönyv egyetlen hiányzó kötetének ún. "történeti félkötet"-ére 2004-ben a sorozat főszerkesztője a NKÖM - NKA pályázati támogatást nyert el. Ennek terhére kiadta az intézet a szerzői megbízásokat, megtartották a szükséges konzultációkat és elkészült egy fejezet 3 szerzői ív terjedelemben. A félkötet mintegy 32 ív terjedelmű teljes kéziratának végső leadási határideje 2005. szeptember l. A másik félkötet munkálatai OTKA támogatással már 2003-ban megindultak. 2004-ben abból is újabb 4 szerzői ív terjedelmű szöveg érkezett be. Megtörtént 6 szerzői ív (a 2004. közepére elkészült ún. ökológiai fejezet) szakmai lektorálása is.

A 80 ívesre tervezett angol nyelvű magyar néprajzi enciklopédia (Encyclopaedia of Hungarian Folk Culture) munkálatai a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával folytatódtak. A széles szakmai összefogással, az intézet szerkesztésében készülő kézikönyvhöz 2004-ben mintegy 30 ív kézirat készült el.

Folytatódott a három év futamidejű (2003-2005), nagy összegű (22 mFt) OMFB támogatással végzett Kárpát-medencei néphagyományok szakértői rendszere program. A projekt célja, egy a magyar néprajzkutatás szempontjából hosszú távra meghatározó szakértő rendszer elkészítése. A hazánkban nagy hagyományokra visszatekintő néprajzkutatás aránylag alacsony szintű informatikai támogatással rendelkezik. A tudományszak tematikus alapkutatásokkal megbízott intézménye, a MTA Néprajzi Kutatóintézete tevékenységi körébe tartozik a feladatkörrel kapcsolatos anyaggyűjtés és nyilvántartás is. Jelen fejlesztés célja egyrészt az intézmény részére egy a vonatkozó szabványoknak megfelelő adatbázisrendszer kifejlesztése, másrészt az ezekre az adatbázisokra épülő szakértő rendszer modellezése, illetve elkészítése. Az elkészült munkát az Interneten keresztül kívánjuk hozzáférhetővé tenni, biztosítva a néprajzkutatók, és laikus felhasználók részére egyaránt a kutatómunka, illetve ismeretszerzés korszerű feltételeit.

Tárgyévben lezáródott a European Cultural Heritage Online (ECHO) nemzetközi kutatási projekt, melynek keretében 2004-ben több intézeti munkatárs részvételével nemzetközi konferenciát szervezett az intézet Etnologiai Osztályának vezetője, továbbá egy munkatárs a Max Planck Insitute for Social Anthropology (Halle/Saale, Germany) Siberian Studies intézményében a Bajkál tó környéki interetnikus kapcsolatok témakörben végzett kutatást.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont NKFP támogatású Rendszerváltás Magyarországon című jelenkutatásában az intézet konzorciumi tagként vett részt. A 2004-ben lezárult programban kilenc intézeti munkatárs dolgozott három altémában. Több elkészült kézirat mellett tárgyévben nagysikerű konferenciát szervezett az intézet az ünnepek és a mindennapi élet kultúrájának átalakulása témakörben.

Befejeződött a Varsány. Egy északmagyarországi falu megismételt társadalomnéprajzi vizsgálata című kutatás, amely OTKA támogatással zajlott. Az intézet 3 kutatója részvételével, terepmunkára támaszkodó kutatás a szocialista rendszerből a piacgazdaságon alapuló polgári demokráciára áttérés tényleges menetét, társadalmi kihatását és a falusi népesség mentalitására gyakorolt hatását vizsgálta.

A jelenkori magyarországi társadalmi folyamatok feltárására irányuló intézeti kutatás az OTKA támogatással folyó turizmus és migráció vizsgálata. A kutatás annak a kérdésnek a megválaszolását tűzte céljául, hogy a napjaink Magyarországán zajló - különböző típusú - migrációs folyamatok milyen hatást gyakorolnak az érintett települések társadalmi, kulturális, gazdasági életére, milyen változásokat idéznek elő egy-egy falu mindennapjaiban: a településkép átalakulásában, a társadalmi hierarchiák átrendeződésében, az ott élő és dolgozó emberek munka- és életkörülményeiben, szokásvilágában. A vizsgálat keretében 2004-ben az adatgyűjtés és feldolgozás folytatódott.

A több pályázattal is támogatott történeti mondakutatások mellett fontos OTKA program Az ószövetségi apokrifok és a folklór című kutatás, amelynek célja a magyar folklór ószövetségi biblikus történeteinek alakulásáról készülő monográfia, amelyet résztanulmányok előznek meg. Ezek a magyarországi hagiográfiai irodalom, a prédikációk, szertartáskönyvek stb. kutatása során elért eredményeket, illetve a populáris irodalom 17. századtól a 20. század elejéig feltárható anyagából az ide vonatkozó adatokat elemzik.

Az intézet munkatársai összesen 17 pályázati támogatással végzett kutatást vezettek. Tárgyévben a pályázati támogatások összege 46 mFt volt.

Budapest, 2005. február




 

MTA link