Az Intézet főbb tevékenységei

 

Az Intézet alaptevékenységét az MTA főtitkára 1992-ben (F-739) az alábbiak szerint hagyta jóvá:

  • történeti és a jelen viszonyokat elemző tematikus alapkutatások a magyar nép anyagi kultúrájának, folklórjának és a társadalom szerkezetének témakörében, a magyarországi nemzetiségeket, valamint a közép- és kelet-európai népeket is érintve;
  • etnológiai kutatások, a délkelet- ázsiai, óceániai és afrikai népek kultúrájának vizsgálata;
  • a feladatkörrel kapcsolatos anyaggyűjtés és nyilvántartás;
  • a kutatások eredményeinek publikálása, részben saját kiadói tevékenység révén;
  • közreműködés az egyetemeken folyó oktatómunkában és a posztgraduális képzésben;
  • tudományos kapcsolatok kiépítése és ápolása hazai és külföldi rokon intézményekkel. Fennállása óta valamennyi egyetemi néprajzi tanszékkel szoros kapcsolatot tart fenn, amit az időnként megújított együttműködési megállapodások is szabályoztak. Új feladatként jelentkezett a kilencvenes évek elején létrejött új egyetemi oktatóhelyeken a kulturális antropológia oktatása.

Az Intézet korábbi nagy vállalkozásait a szakma legjobb művelőinek bevonásával, szerkesztői, szerzői közreműködésével valósította meg. A tervek közül elsőként az ötkötetes Magyar Néprajzi Lexikon (1977-1982) jelent meg. A másik nagy befejezett összegzés a kilenc kötetben összesen 634 térképlapot tartalmazó Magyar Néprajzi Atlasz (1987-1992). 1966-ban felvetődött a Magyar Néprajz c. kézikönyv terve, melynek 2001-ig megjelent kötetei: Népköltészet (1988), a Népzene, néptánc, népi játék (1990), a Népszokás, néphit, népi vallásosság (1990), a Kézművesség (1991), az Életmód (1997), a Társadalom (2000) és a Gazdálkodás (2001). Két évtizeden át az intézet gondozta A magyar néprajztudomány bibliográfiája munkálatait is. Befejezéséhez közeledik a folklór néhány nagy műfajkatalógusának munkálata; a legteljesebb az 1984- 1992 között 11 kötetben megjelent Magyar népmesekatalógus (a katalógus kézirattárából számítógépre vittek egy 21 000 tételes adatbázist).

Az Intézet kiadványai, konferenciái hozzájárultak a hazai kutatók elméleti-módszertani tájékozódásához, új kutatási célok, témák, rendező elvek megfogalmazásához. Jól ellátta a szak nemzetközi képviseletét, s abban máig jelentős részt vállal. Az általa szervezett konferenciák társszervezői között ott találhatók az MTA társintézetei, a Magyar Néprajzi Társaság, esetenként országos és vidéki múzeumok, továbbá a különféle szakágak nemzetközi hátterét képező társaságok is. Kezdettől fogva jelentős szerepet vállalt a néprajztudomány eredményeit ismertető közművelődési tevékenységekben, például a Magyar Rádió Kis magyar néprajz című, több mint ezer előadást sugárzó sorozatában és még számos rádiós, televíziós műsorban.

Szervezeti felépítés

Az Intézetben - kezdettől fogva - az európai etnológia, a folklorisztika és a kulturális, illetve szociális antropológia művelői közös szervezeti keretek között működnek. A szervezeti felépítés a mindenkori alapfeladatokhoz igazodott; a jelenlegi részlegek:

  • Etnológiai Osztály
  • Folklór Osztály
  • Társadalomnéprajzi Osztály
  • Történeti Néprajzi Osztály
  • Adattár és
  • Könyvtár (mely közel 69 000-es állományával a szak egyik legnagyobb gyűjteménye).

Az Adattár és a Könyvtár közgyűjteményként a szak egészét szolgálják.

Adatvagyon

Az Intézet adatvagyona egyrészt az Adattárban őrzött anyagok, másrészt - a különböző pályázati projektek révén létrejött - számítógép-park adatállományai (pl. a folklór- műfajkatalógusok számítógépes adatbázisai).

Adattári anyagok:

  • Fotógyűjtemény: a több mint 53 000 fotó és mintegy 11 000 ezer diapozitív többségében magyar nyelvterületről szól, de jelentős a vietnami, afrikai, szibériai terepmunkából származó felvételek száma is.
  • Videótár: az Intézet kutatóinak forgatókönyve alapján vagy közreműködésükkel készült filmek és videokazetták.
  • Hangarchívum: nagy részben hazai apokrif szövegek, délszláv és obi- ugor gyűjtések.
  • Szakarchívumok: kiemelten fontosak a Magyar Néprajzi Atlasz kérdőíveinek archivált gyűjtőfüzetei, a Sámán-archívum, a Magyar Népmonda-katalógus, a Népköltészeti szövegkataszter, a Néphit-topográfia, a Népi gyógyászati archívum, a Borászati- és a Proverbium-archívum.
  • Kézirattár: az alapítás óta az intézet és a szak tudós kutatóinak gyűjtései, hagyatékai mellett évről évre új kéziratos, archív anyagok, szövegek gazdagítják.