A BTK Néprajztudományi Intézet Adattára

Az 1970-ben alapított Adattár elsősorban az Intézet (korábban MTA Néprajzi Kutató Csoport) munkatársai által végzett terepmunkák és archívumi kutatások során felhalmozott anyagokat, valamint az Intézetben folyó projektek háttéranyagait, a munkatársak kéziratait, valamint az Intézet működésével, múltjával kapcsolatos dokumentumokat gyűjti és őrzi. Ezen túl több, az Intézetre bízott kutatói hagyatékot és tematikus gyűjteményt is kezel. Az Adattár anyagának zöme a 20. század második felében keletkezett, de egyes darabok és egységek a 20. század első feléből származnak, a kézirattárban és kutatói hagyatékokban pedig 18–19. századi kéziratos és nyomtatott dokumentumok is találhatók. A gyűjtemény az Adattárnak átadott kutatói anyagok és hagyatékok révén folyamatosan gyarapszik.

Helyszíni és online kutatás

Az Adattár használati rendjéről ide kattintva tájékozódhat. Az adattárban való kutatás díjmentes, de kutatási engedélyhez kötött. Az adattári anyagok publikálásához, illetve bármilyen nem kutatási célú hasznosításához publikációs engedély szükséges.

A kutatást segítő jegyzékek és segédletek az adott gyűjteményrészek alábbi leírásánál találhatók. Ide kattintva böngészhet az Adattár folyamatosan bővülő digitális adatbázisában. (Az online elérhető anyagok publikációjával és további hasznosításával kapcsolatban ugyanazok a szabályok érvényesek, mint helyszíni kutatás esetén!)

Kapcsolat

1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. B épület, 8. emelet 14-es szoba
Bednárik János (+36 20/548-6724; e-mail: ); Szakál Anna (+36 30/3510828; e-mail: )
Munkatársak: Boldog-Bernád István, Kónya Sára, Németh Ágnes, Svégel Fanni, Szabó Andrea, Zombory Andrea.

 

Gyűjteményi struktúra

I. A Néprajztudományi Intézet és jogelődeinek működési iratai

A BTK Néprajztudományi Intézet jog-, illetve tevékenységelődjének, az MTA Néprajzi Kutatóintézetnek (amely Néprajzi Kutató Csoport néven működött 1967 és 1992 között az MTA égisze alatt, illetve 1967 előtt ugyanezen a néven, de nem önálló intézményként az ELTE BTK Folklór Tanszékén) rendezés alatt álló működési iratai 1961-től a 2010-es évek közepéig találhatóak meg az Adattárban. Az irategyüttes alapvetően a testületi ülések (pl. igazgatósági, munka- és tudományos tanácsi értekezletek) jegyzőkönyveit, különféle beszámolókat, terveket, jelentéseket, a nemzetközi és hazai tudományos kapcsolatok, a konferenciák, továbbá a kutatásszervezés iratait, valamint személyi és gazdasági ügyek dokumentumait tartalmazza. A mintegy 10 iratfolyóméternyi anyag rendezése és a jegyzékek, kutatási segédletek készítése most zajlik ezért az anyag csak korlátozottan kutatható (várhatóan 2023 májusáig).

II. Kézirattár

Elérhető segédletek:

A Kézirattárba kerültek 1970-től kezdve az MTA Néprajzi Kutató Csoport kötelékében dolgozó kutatók gyűjtései (többnyire magnószalag alapján készült gépiratok), a kutatás során keletkező egyéb dokumentumok (adatközlőkkel vagy más kutatókkal váltott levelek, gyűjtőfüzetek, eredeti, helyszínen gyűjtött kéziratok, feljegyzések stb.), továbbá az intézményben készült kötetek, tanulmányok, recenziók kéziratai, lektori vélemények, és a kutatócsoport szervezésében megrendezett konferenciák anyagai. Ezen kívül szakmai levelezések, beküldött gyűjtések, valamint sok más dokumentumtípus megtalálható a Kézirattárban.

Az egyes tételeket az elmúlt évtizedekben a bekerülés időrendjében vezették be a hagyományos papír-leltárkönyvbe, ezáltal a Kézirattár egy tekintélyes méretű, ugyanakkor meglehetősen heterogén gyűjteménnyé duzzadt. Ezért a jelenleg folyó revízió során a nagyobb összetartozó egységeket, amelyek egyes személyekhez, vagy projektekhez köthetők, kiemeljük, és kutatói hagyatékokba vagy különgyűjteményekbe soroljuk át. Ezáltal az eredetileg csak szűkszavúan adatolt tételek kontextusba helyezve válnak kutathatóvá. A távlati tervek szerint a Kézirattárban csupán a strukturált egységekbe nem rendezhető, de egyediségükben értékes szórvány-anyagok maradnak.

Az új leltáriszám-formátumban a „K” előtag utal a gyűjteményi besorolásra [pl. MTA NTI K1, a gyűjteményt jelző római szám (II.) elhagyható]. A papír-leltárkönyv alapján készült táblázat innen tölthető le. Ez a katalógus a revízió előtti állapotot tükrözi, ezért csupán az elsődleges tájékozódást szolgálja. A pontosított katalógus elkészültéig kérje az Adattár munkatársainak segítségét!

A Kézirattár néhány kiválasztott tételének adatai elérhetők a MúzeumDigitár felületén.

III. Fotó- és Diatár

Elérhető segédletek:

A Fotó- és Diatár gerincét az intézeti munkatársak, illetve kisebb részben más kutatók, személyek terepi fényképfelvételei alkotják. A Diatár emellett jelentős mennyiségben tartalmaz műtárgyfotókat és reprodukciókat is, és mindkét gyűjteményrészbe kerültek képek vásárlás, illetve hagyományozás útján is. A Fotótár kiépítése már az intézet alapításakor (1967) megkezdődött, a leltárkönyvek és a leírókartonok közel 52 000 tétel adatait tartalmazzák. A diatári leltárkönyvbe az 1970-es évek közepétől mintegy 10 000 képet vettek föl. Az utóbbi években megkezdődött a digitális fotók gyűjtése is.

A Fotó- és Diatár törzsanyagához tartozó felvételek többsége az 1960–1980-as években készült, de a gyűjtemény néhány régebbi sorozatot is őriz. Különösen értékesek például Manga János 1930-as, 1940-es években készített, nagyrészt felvidéki képei, illetve erdélyi üvegnegatívjai. A Kárpát-medencei felvételek közül ki kell emelnünk a Magyar Néprajzi Atlasz gyűjtései során keletkezett hatalmas képanyagot, valamint más nagyobb terepkutatások felvételeit (Varsány, Pusztafalu, Zsombó). Az intézet volt és jelenlegi munkatársai közül különösen sok kép fűződik Selmeczi-Kovács Attila, Paládi-Kovács Attila, Hoppál Mihály, Égető Melinda, Takács Lajos, Kisbán Eszter, Pócs Éva, Morvay Judit, Diószegi Vilmos, Szilágyi Miklós, Jávor Kata és Kósa László nevéhez, de intézeti fényképészként Bálint K. Bulcsú, külső kutatóként, fotósként pedig Kútvölgyi Mihály, Csomor Lajos, Virt István és Bojtár Ottó is jelentős mértékben hozzájárultak a gyűjtemények gyarapításához. Az etnológiai anyagban Bodrogi Tibor törzsi művészettel kapcsolatos gyűjtése, Vargyas Gábor vietnámi, valamint Sárkány Mihály afrikai terepmunkájának képei képeznek nagyobb egységeket.

A fotónegatív és a diapozitív-gyűjteményt az Adattár első évtizedeiben a technológia és a tárolási módok különbözősége miatt kezelték külön egységekként. A diapozitívok műanyag keretbe illesztve, fa tárolószekrényekbe, míg a fotótári negatívok kötetbe fűzött rendezőtasakokba kerültek. Ez utóbbiakról pozitív papírképek is készültek, amelyek leírókartonra ragasztva kartotékrendszerben álltak a kutatók rendelkezésére. Mivel a mai nyilvántartási lehetőségeknek köszönhetően ez a technológiai alapú szétválasztás áthidalható, ezért a digitális katalógusban a fotó- és a diatári sorozat már egy virtuális gyűjteményt képez. A leltári szám azonban továbbra is utal az eredeti hordozó típusára: a fotótári (tehát eredetileg negatívra készült) képek „F”, a diatári (tehát diapozitívra készült) felvételek pedig „D” előtagot kaptak [pl.: MTA NTI F1; MTA NTI D1, a gyűjteményjelölő római szám (III.) elhagyható]. A 2010-res években Czövek Judit szakmai vezetésével megtörtént a teljes anyag digitalizálása, illetve egyes kiválasztott egységek online közzététele (MaNDA). 2018-tól egy új szoftver segítségével kezdődött meg a Fotó- és Diatár revíziója, digitális katalógusba rendezése és online publikációja (MúzeumDigitár).

Az elmúlt mintegy három évtizedben a Fotó- és Diatár szisztematikus gyarapítása szünetelt, de ennek ellenére jelentős mennyiségű fotóanyag került az Adattárba. A munkatársak és külső kutatók által leadott fotók, feltáratlan negatívtekercsek feldolgozása és leltárba vétele folyamatosan zajlik. A hagyatékok és tematikus gyűjtemények részeként bekerült képeket nem soroljuk be a Fotó- és Diatárba, de a jövőben a digitális katalógusnak köszönhetően egy közös keresőfelületen ezek is hozzáférhetők lesznek. Az általános gyűjteménygyarapítási stratégia részeként megkezdődött a digitális technológiával készített fotók gyűjtési, archiválási és nyilvántartási rendjének kidolgozása is. Ezek a képek „DF” (digitális fotó) előtaggal ellátva, új sorozatként kerülnek be a Fotó- és Diatár gyűjteményébe, illetve annak digitális katalógusába.

A papír-leltárkönyvek, illetve a leírókartonok alapján készült fotótári katalógus, illetve diatári katalógus a jelenleg folyó revízió előtti állapotot tükrözik, ezért csupán az elsődleges tájékozódást szolgálják. A pontosított jegyzékek elkészültéig kérje az Adattár munkatársainak segítségét! A Fotó- és Diatár anyaga folyamatosan növekvő mennyiségben hozzáférhető online adatbázisunkban is.

IV. Hangtár

Elérhető segédletek:

Az eredetileg Hangszalagtár néven létrehozott gyűjteményrész elsősorban a kutató munkatársak terepi gyűjtéseit őrzi, de emellett intézeti események, konferenciák felvételei és másolt anyagok is találhatók benne. A leltárkönyvben és kartotéklapokon nyilvántartott 816 darab hanghordozó között egyaránt vannak különböző orsóméretű magnószalagok és kompakt kazetták, amelyek digitalizálása megtörtént.

A leltárba vett felvételek 1970-es évek elejétől 2010-ig készültek. A legnagyobb egységet az Erdélyi Zsuzsanna által készített, többségében archaikus népi imádságokat tartalmazó szalagok jelentik, de sok felvétel fűződik Manga János, P. Madar Ilona, Kríza Ildikó, Nagy Ilona, Tátrai Zsuzsanna, Kiss Mária, Szemerkényi Ágnes, Németh Imre, Károly Sándor és más folkloristák nevéhez is.

A papír-leltárkönyv alapján készült táblázat innen tölthető le. Ez a katalógus a revízió előtti állapotot tükrözi, ezért csupán az elsődleges tájékozódást szolgálja. Az egyes fizikai hordozók esetenként több egymástól független gyűjtési/felvételi esemény anyagát is tartalmazzák, de ezek nem feltétlenül vannak mind feltüntetve a leltárkönyvi bejegyzésben. A pontosított katalógus elkészültéig kérje az Adattár munkatársainak segítségét! A felvételek többségéről a Hagyományok Házával való együttműködés keretében digitális másolat készült, amelyek egy része szegmentálva és feldolgozva bekerült a Folklór Adatbázisba. 2019-től a többi gyűjteményrészhez hasonlóan megkezdődött a Hangtár revíziója, és online katalógusban való rögzítése is a MúzeumDigitár nyilvántartó és publikációs szoftver segítségével.

V. Videó- és filmtár

Elérhető segédletek:

Ennek a gyűjteményrésznek a terve már az első adattári szabályzatban megjelent („Mozgófilm gyűjtemény”), de tényleges felállítására csak egy bő évtizeddel később, 1989-ben került sor. A leltárkönyvbe összesen 27 tételt jegyeztek be, ebből 19 dokumentumértékű egyedi felvétel, a többi kazetta pedig rendezett néprajzi filmek kópiáit tartalmazza.

Az Intézet videotékájának módszeres fejlesztése a kezdeti lendület után nem folytatódott, de esetleges módon később is kerültek az Adattár birtokába archív és új filmfelvételek. Ezek számbavétele és a leltározott filmek revíziója, valamint a digitalizálás a közeljövő fontos feladata, csakúgy, mint az Intézet munkatársai által már eleve digitális formában készített szakmai videók és filmek összegyűjtése.

Az innen letölthető katalógustáblázat a papír-leltárkönyv alapján készült és a revízió előtti állapotot tükrözi, ezért csupán az első tájékozódást szolgálja. A pontosított katalógus elkészültéig kérje az Adattár munkatársainak segítségét!

VI. Szakarchívumok, különgyűjtemények

VI.1. Néphit és Népi Vallás Archívum (NNVA)

Elérhető segédletek:

Az 1960-as években Pócs Éva kezdeményezésére kezdődött a Néphit Archívum anyagának gyűjtése néhány kiemelt témában. A koncepció Diószegi Vilmos hatására módosult, az új célkitűzés szerint az archívumba a teljesség igényével gyűjtötték a magyar néphit összes publikált, adattárakban rejtőző, valamint még újonnan feljegyezhető adatát.

Az Archívum készítőinek távlati célja az volt, hogy ez a néphit-szöveganyag rendezett, kereshető formában álljon a szakma rendelkezésére. A közelmúltban intenzíven folytatódott a gyűjtés és a feldolgozás, a tematika pedig a népi vallás kérdéseivel bővült (amit immár a kibővített elnevezés is tükröz). Az archívum jelenleg kb. 150 000 cédulát tartalmaz. 2023 végére szinte a teljes anyag bekerül az interneten mindenki által hozzáférhető adatbázisba. (A cédulaanyag addig korlátozottan kutatható.)

Az Adattárban ehhez a gyűjteményrészhez soroltuk a Néphit Archívummal kapcsolatos iratokat és levelezést. Itt kapott helyet továbbá két tematikailag rokon kezdeményezés anyaga is. A Magyar Néphit Topográfia adatainak jelentős részét besorolták az NNVA cédulái közé. A fennmaradó rész külön kutatható, csakúgy, mint az Északnyugat-Dunántúli Néphit Archívum (ÉNNA) elnevezésű, torzóban maradt projekt kérdőíves gyűjtésének néhány csomója, valamint ennek munkálataival kapcsolatos levelezés. A néphittel kapcsolatos projektek történetével és egymáshoz való viszonyával kapcsolatban lásd Pócs Éva vonatkozó írását.

VI.2. Népi Gyógyászati Archívum

Elérhető segédletek:

A Népi Gyógyászati Archívum Diószegi Vilmos és Pócs Éva közös munkájának eredményeképpen jött létre az 1960-as évek elejétől kezdve. A cél az volt, hogy minden történeti, publikált és recens gyűjtésű népi gyógyászati adatot összegyűjtsenek, legépeljenek, és betegségek, illetve gyógymódok szerint rendezzenek. A munkát az 1970-es évek második felétől Hoppál Mihály irányította. Az Intézet 2017-ben lezajlott költözése után teljesen szétzilált állapotba került anyagot 2021-ben rendeztük újra, betegségek szerint, mára újra kutatható. Bővebb leírásáért kattintson ide (a róla szóló cikkért pedig ide). A részletes jegyzék itt érhető el.

VI.3. Magyar Néprajzi Atlasz

Elérhető segédletek:

A Magyar Néprajzi Atlasz iratanyaga közel négy évtizedet ölel át (az 1950-es évek második felétől 1992-ig). A gyűjteményben egyaránt megtalálhatók az Atlasz tervezésének, előkészítésének dokumentumai (pl. munkatervek, próbagyűjtések, gyűjtőfüzet-tervek), és a gyűjtés teljes dokumentációja (gyűjtőfüzetek, fényképek, levelezés, a gyűjtőpontok és gyűjtők adminisztrációja, szerkesztőségi ülési jegyzőkönyvek stb.), illetve a térképezés anyaga (térkép-témák tervei, térképlapok rajzai és kéziratai) és a kiadással és fordítással kapcsolatos dokumentumok. Az anyag rendezése, valamint a gyűjtőfüzetek és a térképlapok online adatbázisba rendezése jelenleg is folyamatban van, ezért a gyűjtemény korlátozottan kutatható. Az anyagról készített leírás és szerkezeti vázlat ide kattintva tanulmányozható. Az Atlasz gyűjtőpontjainak mutatója (ABC és elhelyezés szerinti rendben) innen tölthető le. Elkészült továbbá a levelezés rendezése - ennek a jegyzéke itt található.

VI.4. Néprajzi Lexikon

A nagyrészt az MTA Néprajzi Kutató Csoport (később Intézet) munkatársai által készített Magyar Néprajzi Lexikonnal kapcsolatos anyagok gyűjteménye (kéziratok, képek, ábrák, adminisztrációs dokumentumok, levelezés stb.) Az anyag a rendezéséig korlátozottan kutatható.

VI.5. Magyar Néprajz

Az MTA Néprajzi Kutató Csoport több évtizeden átnyúló vállalkozása, a (végül kilenc kötetben megjelent) „nyolckötetes” Magyar Néprajz egyes köteteivel kapcsolatos anyagok gyűjteménye (kéziratok, képek, ábrák, adminisztrációs dokumentumok, levelezés stb.) Az anyag a rendezéséig korlátozottan kutatható.

VI.6. Népmesekatalógus

Elérhető segédletek:

Az MTA Néprajzi Kutató Csoport (később Intézet) kiemelkedő projektje volt a Magyar Népmesekatalógus elkészítése (1987–2001), melyben a Kutatócsoport számos folkloristája részt vett. A különgyűjtemény a Népmesekatalógus munkálatai során keletkezett, különböző kötetekből és archívumokból kigépelt meseszüzséket és a hozzájuk kapcsolódó jegyzetanyagot tartalmazza. Az egyes mesetípusokra vonatkozó szüzsék rendezett, de csak részben ellenőrzött anyaga a típusrend szerint elérhető és kutatható, a többi anyag rendezetlen, kutatása külön engedélyhez kötött. A Magyar Népmesekatalógus kötetei ide kattintva elérhetők.

VI.7. Mondaarchívum

Az 1960-as években Dobos Ilona vezetésével kezdődő munka során valamennyi elérhető közgyűjteményből kigyűjtötték és cédulákra gépeltették a kéziratos és publikált magyar mondaanyagot. Az anyagban való tájékozódást segítő jegyzék nincs, ezért az archívum korlátozottan kutatható.

VI.8. Sajtófigyelő archívum

Az MTA Néprajzi Kutatócsoport 1982 és 1989 között vette igénybe a MAHIR sajtófigyelő szolgáltatását. A néprajzi tárgyú sajtóanyagokat Tátrai Zsuzsanna rendezte tematikusan. Az anyagról jegyzék nem készült, de kutatható.

VI.9. Kis magyar néprajz

A Magyar Rádióban hosszú ideig futó „Kis magyar néprajz” című elődadássorozat kéziratai. Az anyag rendezetlen, korlátozottan kutatható.

VII. Kutatói anyagok, hagyatékok

VII.1. Ortutay Gyula hagyatéka

Elérhető segédletek:

A hagyaték az MTA Néprajzi Kutató Csoport alapító-igazgatója, Ortutay Gyula (Szabadka, 1910 – Budapest, 1978) levelezését és egyéb, a halála után az Intézetben maradt vagy vásárlás útján ide került folklórgyűjtéseit, előadásainak, tanulmányainak kéziratait tartalmazza. Eddig a levelezés, valamint - az Ortutay-levelezésből kiemelt anyagrészként - az ELTE Néprajzi Intézetének levelezése és az ugyanonnan származó működési iratanyag rendezése készült el (ezek jegyzéke ide kattintva érhető el). A többi anyagrész egyelőre nem kutatható.

VII.2. Bodrogi Tibor hagyatéka

Elérhető segédletek: 

Bodrogi Tibor (Újpest, 1924 – Budapest, 1986) kutatói hagyatékából halála után hat doboznyi (mintegy 1,5 fm) anyag került az Adattárba. Ennek legnagyobb részét forrásfeldolgozó és szakirodalmi jegyzetek teszik ki, többnyire Óceánia (és Afrika) népeivel, törzsi művészettel, hitvilággal, folklórral, illetve etnológiatörténettel kapcsolatban. Ezen túl számos fotó (többnyire reprodukciók, múzeumi tárgyfotók), rajzok, ábrák, valamint néhány levél és más dokumentum is található az anyagban. A hagyaték része továbbá egy sokezer tételből álló etnológiai bibliográfiai cédulagyűjtemény is. Az anyagról készített részletes leírás ide kattintva olvasható.

VII.3. Diószegi Vilmos hagyatéka

Elérhető segédletek:

A hagyaték Diószegi Vilmos (Budapest, 1923 – Budapest, 1972) néphitkutató magyarországi és szovjetunióbeli gyűjtéseit, fordításokat, előadásokat, szójegyzékeket, kevés személyes dokumentumot és fényképeket tartalmaz. Az anyag egy része a kutató halála után került az Intézetbe, erről tételes katalógust készített Schmidt Éva. A hagyaték másik részét Morvay Judit lányai, Szolnoki Katalin és Szolnoki Anna ajándékozták az Adattárnak 2021-ben. A hagyaték egésze átfogó újrarendezést igényel, a revízió lezárultáig korlátozottan kutatható. Eddig a levelezés tételszintű feldolgozása készült el, ennek jegyzéke itt érhető el.

VII.4. Morvay Judit hagyatéka

Morvay Judit (Budapest, 1923 – Szentendre, 2002) hagyatéka, amelyet lányai, Szolnoki Katalin és Szolnoki Anna ajándékoztak az Adattárnak 2021-ben. Tartalmazza a kutatónő levelezését, családi és szakmai fényképeit, tanulmányok kéziratait, és néhány dokumentumot első férje, Szolnoki Lajos családjára vonatkozóan. Az anyag rendezésének 2023 decemberére várható befejezéséig korlátozottan kutatható.

VII.5. Schmidt Éva hagyatéka

A hagyaték Schmidt Éva (Budapest, 1948 – Hanti-Manszijszk, 2002) gyűjtéseit, naplóját, leveleit, feljegyzéseit, beszámolóit, szöveglejegyzéseit, egyéb jegyzeteit és néhány filmfelvételt tartalmaz. Ez az életében a kézirattárba beadott anyagok mellett a halála után a szobájában maradt dokumentumokat jelenti. Az anyag 2022 augusztusáig zárolva volt, azóta a Schmidt Éva Archívum projekt keretében megkezdődött ennek a hagyatékrésznek a feldolgozása is.

VII.6. Gunda Béla hagyatéka

Gunda Bélának (Temesfüzes, 1911 – Debrecen, 1994) már élete során számos kézirata és fotója került be az Adattárba, halála után pedig mintegy 12 folyóméternyi hagyatékkal bővült a hozzá köthető anyag. A Gunda hosszú és szerteágazó munkásságának szinte valamennyi területét felölelő irategyüttes átfogó revíziója, rendezése és a megfelelő jegyzékek elkészítése folyamatban van. A hagyaték rendezésének várható befejezése 2023. december, addig korlátozottan kutatható.

VII.7. Dömötör Tekla hagyatéka

Elérhető segédletek:

Dömötör Tekla (Budapest, 1914 – Budapest, 1987) folklorista professzor hagyatéka a halálát követően, a lakásában fellelhető iratokat tartalmazza, amelyeket a család kérésére Pócs Éva gyűjtött össze az Adattár számára 1988-ban.

A hagyaték négy nagyobb egységből áll. Ennek első csoportját a levelezés alkotja. Második nagy egység szakmai munkásságának dokumentumait tartalmazza: magyar, angol és német nyelvű tanulmányok kéziratait, előadások szövegeit, egyetemi jegyzeteket, szakirodalmi jegyzeteket, opponensi és lektori bírálatokat. A legnagyobb egységet a gyűjtései alkotják, főként ünnepekhez fűződő népszokások, hiedelmek és munkásfolklór témákban. A gépiratok mellett a helyszínen készített gyorsírásos gyűjtőfüzetei továbbá hét, Dömötör Tekla által rendezett album és számos további fotó is található az anyagban. A hagyaték rendezett, kutatható. Bővebb leírásáért kattintson ide (a róla szóló cikkért pedig ide). A részletes jegyzék itt érhető el.

VII.8. Kovács Ágnes hagyatéka

Elérhető segédletek:

Kovács Ágnes (Kolozsvár, 1919 – Budapest, 1990) folklorista, mesekutató adattárunkban található hagyatéka az intézeti munkája során keletkezett dokumentumokból, valamint a családtól kapott és megvásárolt anyagrészekből áll össze. A mintegy 5,5 folyóméter terjedelmű anyagban megtalálható kiterjedt levelezését, tanulmányainak és előadásainak kéziratait, vegyes szakmai feljegyzéseit és gyűjtéseinek leiratait, emellett néhány személyes dokumentumot és mintegy 60 fotót is tartalmaz. Kovács Ágnes munkaügyi jellegű iratai (pl. jelentések, munkabeszámolók) az Intézet működési iratanyagai között (MTA NTI I.), egyes gyűjtéseinek hangfelvételei pedig a Hangtárban (MTA NTI IV.) kaptak helyet. A hagyaték rendezett, kutatható. Bővebb leírásáért kattintson ide (a róla szóló cikkért pedig ide). A részletes jegyzék itt érhető el.

VII.9. Égető Melinda hagyatéka

Elérhető segédletek:

Égető Melinda (Budapest, 1941 – Budapest, 2011) kutatói hagyatéka négy egységből áll. Ezek közül legnagyobb a több mint kétszáz tételt számláló Hegytörvény Archívum, amely a történeti Magyarország hegyközségeinek rendtartásait és szabályait tartalmazza.

Jelenleg az irategyüttesnek körülbelül a fele található az Adattárban, amely nincs teljes átfedésben a forráskiadványokban (Szőlőhegyek Történetének Forrásai, 2001–2011) publikáltakkal. Ezen kívül az Adattár őrzi személyes dokumentumainak egy szűrt korpuszát, főként munkaügyi iratait, illetve szakmai munkásságának egyéb dokumentumait (céduláit, kéziratait) is. A hagyaték rendezett, kutatható. Bővebb leírásáért kattintson ide (a róla szóló cikkért pedig ide). A részletes jegyzék itt érhető el.

VII.10. Szilágyi Miklós hagyatéka

Elérhető segédletek:

Szilágyi Miklós (Tiszafüred, 1939 – Budapest, 2019) néprajzkutató hagyatéka részben az intézeti szobájában talált anyagból, részben a család által az Adattárra bízott dokumentumokból áll össze.

A hagyaték nemcsak Szilágyi tudományos és kulturális tevékenységének keresztmetszetét adja, de személyes kapcsolatrendszerébe is betekintést enged. A kiterjedt tudományos és baráti levelezés és más személyes dokumentumok mellett főként kéziratok, köztük a több mint hatszáz oldalas Társadalomnéprajzi Lexikon, illetve kutatási cédulák, életinterjúk találhatók a gyűjteményben. Az anyag egyes részei (levelezés, kéziratok) szoros összefüggésben állnak Bellon Tibor és Gunda Béla hagyatékával. A hagyaték rendezett, kutatható. Bővebb leírásáért kattintson ide (a róla szóló cikkért pedig ide). A részletes jegyzék itt érhető el.

VII.11. Erdélyi Zsuzsanna hagyatéka

Elérhető segédletek:

A hagyatékban Erdélyi Zsuzsanna (Komárom, 1921 – Budapest, 2015) folklorista 1964 és 1998 között keletkezett anyagai találhatóak. Az itt őrzött kéziratok többsége a kutatónő gyűjtéseinek hangszalagról történt lejegyzései.

Az eredeti hanganyagok nagy része megtalálható az Adattár Hangtárában. A lejegyzett folklórszövegek 90%-a a vallásos népköltészeten belül az archaikus népi imádságok közé tartozik. A gépiratos gyűjtési lejegyzések mellett mintegy 30 tételnyi személyi anyag és ugyanekkora szakmai anyag található a hagyatékban. A szakmai anyag kéziratos énekeskönyvek, illetve ponyvanyomtatványok másolatait és fordításait, és nem szakmai tárgyú beszélgetéseket tartalmaz. A kb. 2,7 folyóméter terjedelmű hagyaték rendezett, kutatható. Bővebb leírásáért kattintson ide (a róla szóló cikkért pedig ide). A részletes jegyzék itt található.

VII.12. Bellon Tibor hagyatéka

Bellon Tibor (Nyíradony, 1941 – Karcag, 2002) néprajzkutató gyűjtéseinek egy része került az Adattár birtokába. Ezek elsősorban kisújszállásiakkal készített életútinterjúk. A Szilágyi Miklóssal folytatott levelezése, közös erdélyi gyűjtőútjuk fényképei a Szilágyi-hagyaték részét képezik.