MTA BTK Néprajztudományi Intézet Adattára


A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének Adattárát 1976-ban hozta létre az intézet első igazgatója Ortutay Gyula, abból a célból, hogy itt tárolják, rendszerezzék és a jövő számára megőrizzék a tudományos kutatómunka során elkészített tanulmányokat, előmunkálatokat, jegyzeteket, fényképeket, hang- és filmfelvételeket, fordításokat stb. Paládi-Kovács Attila dolgozta ki az Adattár működési szabályzatát, feladatait, s az elmúlt évtizedekben itt dolgozó kutatók alakították és formálták arculatát (Manga János, Küllős Imola, Tüskés Gábor, Gergely Katalin, Selmeczi Kovács Attila, Szilágyi Miklós).
Az Adattár gyűjtőtevékenysége kiterjed mind a magyar, mind az európai és az Európán kívüli néprajzi anyagokra. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének Adattára a magyar kulturális örökség része. Az Adattár előzetes bejelentés alapján látogatható, gyűjteményei csak igazgatói engedéllyel kutathatók. Az Adattár vezetője Czövek Judit.

Az Adattár gyűjteményei:
  • Kézirattár
  • Mozgó- és videofilmtár
  • Fénykép- és diapozitív gyűjtemény
  • Hangfelvételek tára

Az Adattár külön kezelt és nyilvántartott részét alkotják azok a speciális szempontok szerint kialakított gyűjteménycsoportok, szakarchívumok, amelyek egy-egy nagyobb munka, mű előkészítését voltak hivatva szolgálni (Magyar Néprajz, Néprajzi Atlasz, Népköltészeti kataszter, Mesekatalógus; Sámánarchívum, Néphit-, népi gyógyászati archívum).


1. Kézirattár
1970 óta őrzi a beleltározott kéziratokat, melyek jelentős része az elmúlt évtizedekből származik.
1994-ben készült el az a számítógépes (Isis elnevezésű) adatbázis, amelynek segítségével megvalósult a kézirattár teljes számítógépes nyilvántartása, mely 500 szerző több mint 200 000 oldalnyi kéziratát tartja számon (továbbá 1312 rajzot, 2771 fotót, 2771 kottát, 102 füzetet, 302 táblázatot, 391 térképet).

A kézirattár gyűjtőkörébe tartoznak az intézet kutatóinak és a szakma kiválóságainak, valamint az önkéntes gyűjtők, s az egyetemi hallgatók eddig nem publikált tanulmányai, az ezekhez írt vázlatok, irodalmi cédulák, terepen készített lejegyzések, s nem utolsó sorban levéltári anyagok, másolatok. Egy-egy kutatási folyamat eredményeképpen kérdőívek és egyéb tudományos segédanyagok is bekerültek a gyűjteménybe: így például a széna- és rétgazdálkodás kérdőíveire érkezett válaszok, a varsányi és a nógrádsipeki monográfia hozadékai, a tanyai családok szociológiai vizsgálatára vonatkozó felmérések, a Néphit Topográfia cédulái.
Az eddig felsoroltakon kívül a kézirattári anyag fontos részét alkotják a különféle tudományos disszertációk, az intézet által rendezett konferenciák és a kutatóintézet nagy vállalkozásainak tudománytörténeti értékű dokumentumai is (így például a Kárpát-Balkán Bizottság, a Demos című folyóirat, a Néprajzi Lexikon, a Mesekatalógus, a Néprajzi Atlasz, a Magyarság Néprajza Előmunkálatainak kéziratai és levelezése).
A Kéziratgyűjteménybe több jelentős kutatói hagyaték is bekerült. Így 1. Erdélyi Zsuzsanna 1972 és 1984 között gyűjtött, vallásos népköltészeti gyűjtésének jegyzőkönyvei (archaikus népi imádságok, ráolvasások, Mária-líra, epika, szokásköltészet, továbbá a nemzetiségi - szerb, horvát, román, szlovén - gyűjtések fordításai). 2. Gunda Béla öröksége magába foglalja a kutató minden megjelent és publikálatlan kéziratát, azok előtanulmányait, vázlatait; levelezését; terepmunkáinak dokumentációját: jegyzeteket, rajzokat, térképeket és fényképeket. 3. Kovács Ágnes hagyatéka tanulmányokból, vázlatokból, irodalmi és bibliográfiai cédulákból; Ipolyi Arnold és Kálmány Lajos mese- és legenda gyűjteményének másolatából; gyűjtésekből; a mesekatalógussal, a mondókapályázattal kapcsolatos dokumentumokból, s a kutatónő kiterjedt levelezéséből áll. 4. Dömötör Tekla tanulmányainak kéziratait, vázlatait, saját és másokkal végzett gyűjtéseit, ördög-ikonográfiai kutatásaihoz kapcsolódó kép- és képeslapgyűjteményét hagyományozta a kézirattárra. (Diószegi Vilmos hagyatékát lásd külön.)

A Kézirattáron belül - ezen felsorolt nagy egységek mellett további kisebb -gyűjtemény csoportok is körvonalazódnak, melyek az intézetben folyó egyéni és teambeli kutatásokról is képet adnak. Így többek között Bodrogi Tibor (törzsi művészet (Ausztrália és Óceániai); etnológia történet); Károly Sándor (siratók, siratás); Schmidt Éva (vogul, osztyák hitvilág és népköltészet); Jávor Kata (népi társadalom, népi erkölcs); Hofer Tamás (életpálya- és kapcsolatháló, nemzeti identitás, nemzeti jelképek); Szilágyi Miklós (életút, népi társadalom, gazdálkodás); Szabó Piroska (identitás kutatás); Flórán Mária (kézművesség, népművészet) témakörbe tartozó kéziratai, gyűjtései, levéltári anyagai.
Az archívumba került Kovács Zoltán kéziratos bibliográfiája (mely a magyar néprajztudomány irodalmát tekinti át 1891 és 1889 között), továbbá Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos hányatott sorsú Magyar néphit és népszokás lexikonának másolata, mely már CD formában is megtekinthető.
A Kézirattár őrzi az Ortutay Gyula által elindított nagysikerű rádió-sorozat - a "Kis magyar néprajz" előadásait is.


Az Adattárhoz tartozó szakarchívumok
  • Magyar Néprajzi Atlasz
A Magyar Néprajzi Atlasz elkészítésének szükségét Schwartz Elemér vetette fel 1933-ban a Magyar Néprajzi Társaság választmányi ülésén. Bátky Zsigmond, majd Gunda Béla fogalmazta meg az atlasz elvi, módszertani kérdéseit, mégpedig. a Néprajzi Társaság egy 1939-es ülésén, majd a Néprajzi Értesítő című folyóiratban tették közzé azokat az elvi kérdéseket, amelyek többé-kevésbé meg is valósultak az atlasz munkálatai során. Az Atlasz szerkesztőbizottsága csak később, 1955-ben alakult meg. Ekkor kapcsolódott be az elvi kérdések tisztázásába Barabás Jenő. 1958-ban jelent meg a kérdőív 4 füzete, majd a Gyűjtési Útmutató. 423 kutatópontban állapodtak meg, melyek közül 258 a határokon belül, 165 azon túl található. 200 témát érintett: a földművelés, az állattartás, a település-építkezés, teherhordás, kender-feldolgozás, társadalmi néprajz és szokások, népzene, hiedelem témaköréből. Az Adattár tárolja és őrzi az atlasz füzeteit (feldolgozása 2004 szeptemberében elkezdődött) és térképeit (ezek számítógépes nyilvántartása már elkészült), s a fotókat.

  • Diószegi Vilmos Sámánhit Archívuma
Diószegi Vilmos 1972-ben bekövetkezett halála után a hagyaték legnagyobb része az intézet adattárába került. A következő részekből áll:
- Diószegi kéziratos jegyzeteiből
- A sámánizmus orosz és egyéb nyelvű irodalmából készült fordításokból
- A publikált cikkek kézirataiból és a hozzájuk kapcsolódó jegyzetekből
- Anyaggyűjtés céduláiból.
A gyűjtemény egyedülálló kincs, s a hozzákapcsolódó könyvtári anyaggal - mely a MTA Néprajzi Intézetének Könyvtárában található meg - nélkülözhetetlen forrása mind a hazai, mind a nemzetközi kutatásnak. 2004 elején megkezdődött a hagyaték számítógépes feldolgozása.


2. Video- és filmtár
Az Intézet kutatóinak forgatókönyvei alapján vagy közreműködésükkel készült filmek (18) és videokazetták (14) találhatók meg ebben a gyűjteményben.


3. Hangarchívum
A gyűjteménybe 722 magnószalag és kazetta került beleltározásra. Ennek jelentős részét Erdélyi Zsuzsanna apokrif ima felvételei teszik ki. Az archívum digitalizálása 2004 végére fejeződött be.


4. Dia- és fotótár
Gyűjteményünk a magyar nyelvterületről, továbbá Afrikából és Ázsiából származó fotókat és diákat őriz 1938-tól kezdve egészen napjainkig. Tematikáját tekintve a gyűjtemény főként a Kárpát-medencében élő népcsoportok gazdálkodását, tárgyait, házait, viseletét és szokásait (ezek közül is legnagyobb számban a lakodalom és a temetés rítusait) és a mindennapi élet jelenségeit dokumentálja. Manga Jánosnak a Felvidékről származó fotói (599 db.) már digitalizált formában is hozzáférhetőek. Jelenleg 8 938 diát és 53 151 fotót tartunk nyilván.

Több, jelenleg is folyó kutatás anyaga még nem került adattári nyilvántartásba (pl. a magyarországi árszabások gyűjteménye; a népmese-, monda-, proverbium-katalógus).
 

 

Tisztelt Kutatók!

 

2016. május 1-jétől revízió miatt az MTA BTK Néprajztudományi Intézet Adattára nem látogatható.

A revízió befejezéséig szíves megértésüket és türelmüket kérjük.

 

Balogh Balázs

igazgató

 

MTA link